Érdemes tudni

Az ingatlanértékesítés alapfogalmai

Vételi szándéknyilatkozat:

HIGYJE EL, ÉRDEMES MEGÍRNI A SAJÁT ÉRDEKÉBEN, AKÁR AZ ELADÓI, AKÁR A VEVŐI OLDALON ÁLL !!!

Az eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy ha Eladó és Vevő (későbbiekben Felek) között érvényes, mindkét fél által elfogadott vételi szándéknyilatkozat jön létre, az előrevetít egy valóban sikeres adás-vételt. A statisztika 94%-os eredményességet mutat, ami messze felülmúlja bármilyen egyéb megoldások rátáját. Ezzel Vevő bizonyítja Eladó felé az eltökéltségét, Vevő felé pedig Eladó kötelezi el magát.

Ez mindennek az alapja, mégis mindössze egy rövid, Eladó és Vevő által közösen megállapított időtartamra szól csak. Mi is ez?

Miután Felek megállapodtak a vételárban, és annak megfizetésének feltételeit is felvázolták, sajnos néha hetek is eltelhetnek, míg ezt az eljáró ügyvéd saját hibájából, vagy azon kívül, de okiratba tudja szerkeszteni. Ezalatt sokminden megtörténhet. Ha a Feleket semmi sem köti, Vevő meggondolhatja magát, ami Eladót érinti rosszul, Eladó pedig elfogadhat egy később beérkező de biztosabb ajánlatot, ami Vevőben hagyhat rossz szájízt. Így a két fél közül valakinek biztosan sérülnek az érdekei.

Ennek az időszakasznak az áthidalására szolgál ez a magánokirat. Ebben Felek aláírásukkal vállalnak kötelezettséget a kialkudott, és az okiratban rögzített feltételek határidőig szóló betartására. Vevő az ingatlaniroda vezetőjénél letétbe helyezi a vételár 1%-át, de minimum 100.000 Forintot (az összeg mértékétől természetesen kölcsönös megállapodással el lehet térni), ami később a foglalóba beleszámít, de csak a végleges adás-vételi szerződés megkötésekor kerül Eladó birtokába. Ezzel egy időben Eladó szintén kötelezettséget vállal a szándéknyilatkozat betartására. Vevő csak abban az esetben kaphatja vissza a letétet, amennyiben Eladó saját érdekkörében lép vissza az eladástól, Eladót pedig az ingatlanirodával kötött megbízási szerződése kötelezi a vállaltak betartására, megszegése számára is anyagi veszteséggel jár.

Az vételi szándéknyilatkozat az adás-vételi szerződés megkötésével érvényét veszíti, helyette a továbbiakban már ennek rendelkezései lesznek a mérvadóak a két Fél számára.

Érvényét veszti továbbá a határidő lejártával is, de az valamelyik félnek kellemetlenséget jelenthet.

Végezetül, ha netán ügyvédje ezt mégsem támogatná:
-Nem mindig az ügyvédnek van igaza. Gondoljon arra, hogy letétbe helyezett pénze mindvégig biztonságban marad, így igen csekélyke kockázat ez ahoz képest, mintha lemaradna álmai otthonáról.

Foglaló:

Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy Vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha Vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha Eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, Vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)

Előleg:

Az adásvételi szerződésben a Felek kölcsönösen megállapodhatnak abban, hogy Vevő a vételárat a szerződésben meghatározott időpontokban részletekben fizeti meg. A foglalón felül megfizetett minden további részlet vételár előlegnek tekintendő. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, és amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul, függetlenül attól, ez felróható-e valamelyik félnek, a már megfizetett előleg teljes egészében visszajár.

Közös költség:

Figyelem! A tartozás az új tulajdonost terheli!
A közös költség az egyetlen olyan lakással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség, mely nem mérőórához, illetve egyéb szolgáltatóhoz kapcsolódik. Mértékét a társasházi közgyűlés állapítja meg egyszerű többségi határizattal, fizetnie pedig minden esetben a lakás aktuális tulajdonosának kötelessége. Mégis amennyiben az előző tulajdonos hátralékot halmozott fel, a tartozás az új tulajdonosra terhelhető. A közös költség tartozás esetleges tényéről a közös képviselőtől kaphatunk hiteles felvilágosítást, ezért minden esetben kérje Eladótól a nullás igazolást az utolsó vételár részlet megfizetése előtt.

Ki fizeti az ügyvédet?

Az ügyvédet minden esetben a vevő köteles fizetni. Természetesen a felek megegyezhetnek ezzel a szokással ellentétesen is, de ezt csak közös egyetértéssel tehetik meg.
Amennyiben Ön nem rendelkezik ügyvéddel, úgy irodánk kedvező feltételekkel biztosít hozzáértő jogi képviselőt az Ön részére.

Ki fizeti az ingatlanközvetítés költségét?

Az ingatlanközvetítő munkadíját minden esetben a vele szerződéses viszonyban álló Eladó köteles megfizetni. Felek természetesen ebben az esetben is közös akarattal megegyezhetnek ezzel ellentétesen.

Ki fizeti a tulajdoni lap árát?

A törvény értelmében Eladó köteles hiteltérdemlően bizonyítani, hogy ő az ingatlan jogos tulajdonosa, ennek megfelelően a tulajdoni lap, esetenként lapok ára is őt terheli. A gyakorlat ettől mégis eltér, hiszen az esetek döntő részében a Vevő által megbízott ügyvéd személyesen jár el a földhivatalnál, és szerzi be azt. Ebben az esetben Vevő szokta megfizetni annak költségét is.
Figyelem: az ügyvédek többségének van hozzáférése a földhivatalok internetes portáljához, a Takarnet rendszerhez. Az itt lekért okiratok ára jelentősen különbözhet a személyesen a hivatlnál beszerzett hiteles, hologrammal ellátott papírokhoz képest.

Egy fénykép többet ér ezer szónál. Mire figyeljünk?

A fénykép sok esetben csalóka lehet. Értékesítőink figyelnek rá, hogy a képek a lehetőségekhez képest a valóságot tükrözzék, elkerülendő a kellemetlenségeket, hiszen az első személyes megtekintésnél úgyis minden kiderül.